Dodzsem

Ma reggel tükörjég volt az úton, ahogy mentünk az oviba (kocsival). Kb. 20-30 km/h sebességgel lehetett haladni, mondtam a gyerekeknek, hogy most ne zaklassanak, nagyon kell figyelnem a vezetésre, mert csúszik az út. Elkezdtek hátul szurkolni, hogy "Üssük el azt a kocsit! Menjünk neki!" Talán mégis korai volt őket dodzsemezni vinni...

A Cipő

Megvettük a Világ Legaranyosabb Lényének (továbbiakban VLL) az első pár cipőt. Ez most elég nyálas kit-érdekel-a-szülőkön-kívül típusú bejegyzésnek tűnik, de érdekes dolgokat rejt a téma.   Például a cipő  - ami igazából egy tépőzáras szandál -, ami kb. 2 hónapig lesz jó a gyermekre, akciósan 7 ezer forint volt. Nem-akciósan lenne 10. Értem én, hogy ergonómia, meg tartania kell a bokájánál, meg most alakul ki a boltív, de így is nevetségesen drága. Viszont úgy vagyok vele, mint a drága lányos színű ruhákkal: attól még, hogy fiunk lesz, hordani fogja! ;)   Szerencsére a VLL szívesen hordja a szandit, szokta kérni, hogy vegyük fel, aztán abban kajtat a dolga után négykézláb. Illetve abban utazik a kocsiban. Ezen kívül még abban akar felállni a kanapén, ami szinten azok közé a dolgok közé tartozik, amikre a miniszandi alkalmatlan. Sebaj, levesszük (úgyis szoktatni kell hozza a lábukat, napi 2x fel óra, növekvő időtartammal). Amint levettük a cipőt, a ded ácsorog, kapaszkodva lépeget, stb. Általában még a csúszásgátlós zoknit is leveszi, ami érthető, mert a meztelen talpnál semmi sem csúszik kevésbe a kövön.   A VLL szerint az új ruhadarab igazából egy remek új játék, mivel a tépőzárakat lehet rajta nyitogatni (eddig úgy latom, csukogatni nem lehet...), és ha a szülők leveszik a lábáról, rágókának sem utolsó!

1 éves!

Maja ma egy eves! Egeszen hihetetlen, hogy milyen gyorsan eltelt ez az ev! Persze visszagondolva eleg tavolinak tunik a tavaly nyar, de megis - mintha csak egy picit nem figyeltunk volna, es a csopp kis babankbol egy maszkalo, magyarazo kislany lett (c: Irok egy kis feljegyzest arrol, hogy igy kerek egy evesen milyen kislany is Maja. Egy eves hivatalos adatai alapjan 11,3 kg es 79,5 cm. Négy foga van, ezek szimmetrikusan vannak elosztva a szajaban :) Allandoan vigyorog (vagy hisztisen visit, hogy az tortenjen, amit o akar :)) Stabilan all, ha van mibe kapaszkodni (vagy ha nem veszi eszre, hogy veletlenul nem kapaszkodik). Ismetelgeti amit mondunk (pl. babacomb, budos kakis, labda, tehen, stb.) no meg mondja a sajat kis szavait: hoppa, apa, pápá (illetve a babanyelven nyilvan nagyon fontos dolokat jelento dadadadededa es hadedede szavakat, bar attol tartok, hogy mire megfejtjuk ezeknek a jelenteset, addigra mar azt fogja mondani, hogy "Apa, elvihetem ma este a kocsidat?"). Minden kajankat elkunyeralja. Nem lehet ugy megreggelizni vagy ebedelni, hogy ne adagolja az ember neki folyamatosan a tesztat, a rizst vagy a sajtdarabkakat (a sajatja egyre kevesbe izlik neki, ahogy rajon, hogy van elet a sargarepas rizs borjuhussalon tul). Imadja a gyumolcsot, foleg a maga termeszetes valojaban. Siman megeszik harom nagy sargabarackot, ot szilvat vagy egy halom dinnyedarabkat (bar ez utobbiakat szivacsszeruen kicsavarja, es miutan megfurdott a leveben, a babamarok alaku maradekot tomkodi a szajaba). Imadja a vizet, minden formaban. Az esti furdes nagy kedvenc program Apaval, de a teraszon levo babamedence 5 cm-es vizeben pancsolas is elokelo helyen szerepel a listan. Nagymedenceben a kezunkben orakat kepes eltolteni, meg az sem zavarja kulonosebben, ha neha egy kicsit vizes lesz az arca (persze ez altalaban ugy tortenik, hogy a Kistunder maga csapkod tul vehemensen a vizben...) Kedvenc vizes tevekenysege ketsegtelenul az, amikor mi zuhanyozunk. Ekkor odaall a kad melle, szinpadias mozdulattal elhuzza a zuhanyfuggonyt, es tartja be a kicsi kezet, amit le kell locsolni a zuhannyal. Ha az ember esetleg ezt nem tenne meg eleg gyorsan, akkor reklamalo babahangon megsurget, mivel nyilvan nem vetted eszre, hogy o itt all, es a bedugott kis kezevel arra var, hogy pacsalhasson a zuhanyban. Ha megkerjuk, szivesen ad puszit (persze cuppantani meg nem tud). Neha osszekeveri, hogy annak kell-e adni a puszit, aki mondja, vagy eppen masvalakinek ("Adj Apanak egy puszit" az esetek mintegy 30%-aban ugy vegzodik, hogy odajon hozzam, es odanyomja a kis arcat. A "Kerek egy puszit!" 90%-ban sikerul :) Hm, ha jobban belegondolok, mindenfele puszival kapcsolatos keres legnagyobb reszeben Apa kapja a puszit! Persze ez egyatalan nem baj (c: A Vilag Legaranyosabb Lenye egy eves lett. Hihetetlen es megis termeszetes, mint o maga.

A négykézlábas villám

Maja remekul all. Sot, remekul lepked (kapaszkodva). De ha valamit igazan gyorsan el akar erni, akkor leveti magat negykezlabra, es teper. Nem egyszeruen maszik - bar szerintem ez egy teves kifejezes a negykezlab kozlekedesre, biztos valami okos tudos talalta ki -, hanem gyakorlatilag a helyszinre szaguld, mint akit puskabol lottek ki. A novekvo pocakkal egyre nagyobb kihivas tartani a lepest. Na meg a napi hatszaz hajolgatas, es a 11 kg-os kistunder emelgetese, cipelgetese - nem is csoda, hogy egeszen emberi sulyt sikerul tartanom :)

Hoppá!

A mai napot valasztotta kislanyunk (ketto nappal mult 10 honapos), hogy kimondja elso szavat. Pontosabban ma tortent meg az, hogy eszrevettuk, tudatosan hasznal egy szot (c: Mamikanal ebedeltunk, es magunkkal szoktuk vinni a Nyuszi etetoszeket, mert abban hihetetlenul jol elvan, kolesgolyot habzsol, megebedel, jatszunk vele, stb. Mivel ott nem lehet letenni a foldre, es kb. 4 orat ott toltunk, ez egy nagyon praktikus es bevalt megoldas, igy nem kell valamelyikunknek folyton cipelni, tartani, kuzdeni vele. Tehat a kis Nyuszimano ul az etetoszekeben, es egy prospektussal jatszik (szines, vastagpapiros, ugye ;)). Egyszer csak kirakja oldalra, es ledobja - eddig a szokasos, hiszen milyen jo jatek, hogy valaki ugyis felveszi. Ha veletlen nem vennenk eszre, hogy o valamit leejtett, akkor hangos reklamalassal figyelmeztet, miszerint itt nekunk pedig valami felvennivalonk van, megpedig surgosen!! Szoval ledobja a papirt, utananez, es a kis babahangjan azt mondja: hoppa! Jot nevettunk, szuperaranyos volt, de ki gondolna, hogy ezt direkt mondta. Valaki - Apa - felvette a papirt, visszaadta a kis babakezbe. Papir ki oldalra, leejt, utananez, HOPPA! Kb. 24x megismeteltettuk vele a produkciot, es mindannyiszor jott a hoppa! Persze a babak altalaban eppen nem hajlandok eloadni magukat, ha a szulok buszkelkedni szeretnenek az uj tudomannyal, de Majat meg ez sem hatotta meg, boldogan mondogatta a csalad elott is a hoppat, amikor alkalom adodott ra. Azota rendszeresen hasznalja ezt a szot, ha allasbol lecsuccsen, vagy valamit leejt/ledob, sot, van olyan is, hogy csak ugy, valamibe kapaszkodva aldogal, topog, atkapaszkodik mashova, es kozben hoppa! hoppa! A mi draga elsoszulott kislanyunk elso szava nem a baba, mama vagy - az amugy valoszinusitett - apa volt, nem... hanem a hoppa (c: