Repülővel a billundi Legolandben - Egyebek

Legolandi kalandjaink háromrészes összefoglalója után szeretnék pár szót írni magáról az utazásról, ami szerencsére sokkal kevesebb problémával járt a vártnál.

Néhány sarokpont köré csoportosítom az észrevételeimet, amit majd a következő hasonló utazásnél elővehetek, és esetleg más is hasznosnak találhat, aki (több) kisgyerekkel vagy auti gyerekkel utazik.

Repülővel a billundi Legolandben - 3. rész

Péntek délelőtt bebocsátást nyertünk a Legoland parkba, beszereztük a szükséges segédeszközöket, mint az utazó szék Mirának és a különleges belépő Márknak, így egy vészesnek semmiképpen nem mondható mennyiségű látogatóval együtt megkezdtük a kalandozást.

Repülővel a billundi Legolandben - 2. rész

Az előző részben az utazás viszontagságait taglaltam, vagyis inkább azoknak a meglepő hiányát. Most lássuk, milyen volt a szállás, az időjárás és a kaja!

Legoland Village-ben szálltunk meg egy 8 fős kalóztanyán. A honlap és a képek alapján arra számítottunk, hogy jó kis eleme lesz a szállás a legós kalandnak, és mivel csomagban foglaltunk, érdemes volt ezt a közeli lehetőséget választani. Már 11-kor megérkeztünk, de a szállást csak háromtól lehetett elfoglalni, el kellett tölteniük valahogy négy órát. Bár a hűvös idő és az eső meghiúsította a nyaralófalu játszóterének használatára és a bolyongásra vonatkozó terveinket, a szomszédos Lalandia menedéket nyújtott a zord idő elől. Az eredeti tervem az volt, hogy első nap ebben a vízi parkban szórakozunk, és a második és a harmadik napot teljes egészében Legolandre szánjuk. Ez a terv megdőlt, amikor megnéztem Lalandia honlapján az árakat... Maradjunk annyiban, hogy egy felnőtt és egy gyerek belépőjéből az egész családunk vidáman elpancsol az Aquawordben ebéddel együtt.

Repülővel a billundi Legolandben – 1. rész

A négynapos dániai utazás neuralgikus pontja számomra a repülés volt. Ez volt az a része a programnak, amire a leginkább igyekeztem felkészülni. Mások vidáman repkednek három 5 éven alulival, de én nem éreztem úgy, hogy a mi családunk ezt katasztrófa nélkül meg tudná valósítani. Egy kétórás autóút is legalább három kisebb idegösszeomlással jár, nagyon kivételes esetben vagyok hajlandó ennél hosszabb útra menni. Most egy kétórás repülőút állt előttünk, a lelki szemeim előtt pedig a fülfájástól síró Maja, az előtte levő ülést angyali vigyorral rugdaló Mira és a reptéri várakozás közben rohamot kapó Márk képe lebegett… Végül egész máshogy alakultak a dolgok.