Legoland Günzburg - 3. rész

Ez az utolsó előtti része a németországi Legolandbe tett kirándulásunknak, amelyről eddig a sorozat első és második részében már sok mindent elárultam.

Négynapos túránk harmadik napja egyszerű és nagyszerű forgatókönyv szerint telt. Úgy terveztük, hogy miután kipihentük a bőséges reggelit, időben odamegyünk a 10 órási nyitás előtt a parkba, és 8 órán át szórakozunk a jobbnál-jobb legós attrakciókon, játékokkal és szívjuk magunkba a környezetet. És ez így is lett, kivéve, hogy már fél 6-kor kénytelenek voltunk eljönni, annyira fáradt volt az egész bagázs.

Legoland Günzburg - 2. rész

Az útibeszámolóm első részében az utazásról, a szállásról és az első napi élményekről írtam, a második és a harmadik részt a Legolandben eltöltött két napnak szentelem. És a két nap alatt két teljes napot értek. Mivel még nincs főszezon, ezért hétköznap 10-től 18 óráig van nyitva a park, a játék- és élményelemek 17 óráig üzemelnek. Dániai tapasztalatainkból kiindulva úgy terveztük, hogy 10:00-kor lépünk be a parkba, és 18:00-kor hagyjuk el azt - ez nagyjából így is sikerült. :)

Legoland Günzburg - 1. rész

Ha valakinek már rémlik egy másik legolandes poszt, az nem a véletlen műve, ugyanis három évvel ezelőtt felkerekedtünk, és elrepültünk Dániába, a billundi Legolandbe. Nagyon tetszett a park és a legót is ugyanannyira szeretjük, mint akkor, így arra jutottunk, idén ismét felkeresünk egy LEGO élményparkot - ezúttal a németországit.

Sokat gondolkoztam, osztottam-szoroztam az utazással kapcsolatban. Szóba jött a lakóautó, a vonat, a sima autóút és a repülő is, de végül annak ellenére a repülős megközelítés mellett döntöttünk, hogy a Legolandnek otthont adó Günzburg (egy Fót nagyságú, 18 ezres lélekszámú kisváros) nem rendelkezik saját repülőtérrel. Anyagilag és Márk utazási preferenciáit figyelembe véve is ez tűnt a legjobb döntésnek, és utólag úgy gondolom, jól választottam.

Auti szekció - pont így

Egy átlagember, még ha ideális állampolgár is ebből a szempontból (iskolázott, városi, középosztálybeli, gyerekes, középkorú), keveset tud az autizmusról és annak a hétköznapi életet befolyásoló tényezőiről, és az a kevés is filmekből vagy nagy nyilvánosságot kapott eseteken keresztül, szenzációhajhász bulvármédia-termékekből jut el hozzá. A minap viszont a szemem elé került egy hiánypótló cikksorozat, ami közérthetően foglalja össze az autizmus kapcsán a legfontosabb tudnivalókat. Életszerű példák segítségével juttatja közelebb a nem érintett olvasókhoz is az autisták és családjuk világát. Bárcsak minden ismerősöm ismerőse és az ő ismerőseik elolvasnák a cikksorozat eddig megjelent részeit. Kamrás Orsolya nagyszerű írásai sorban:

1. Mi az autizmus, és mi nem?

2.Egy kicsit mindenki autista?

3. Az autizmus kultúrája

4. Időtlen idők

5. Kottából játszani az életet

6. A jéghegy csúcsai

7. Dührohamok és agresszió

Auti szekció - barátkozás

Tegnap többször is előkerült a barátkozás, barátság téma Márknál, látszott, hogy ekörül forognak a gondolatai.  A gyerekek általában is olyanok, mint a szivacs, mindent felszívnak maguk körül, de Márkra ez fokozottan igaz. Kiváló a memóriája, és nagyon érdeklődő, ezért az okos, értelmes dolgokat is nagyszerűen megtanulja pillanatok alatt, na de természetesen a butaság is ugyanúgy ragad rá.

Olykor csak azt veszem észre, hogy elkezd itthon használni egy új szófordulatot, ami néha trágár, vagy egyszerűen csak bosszantó (pl. Fluimucil Ábel demiértezés - aú), de néha kérdez is, aminek sokkal jobban örülök, mert úgy mondhatom el, hogy mit gondolok az újonnan tanult dologról, hogy érdeklődve várja a választ.